-
1 γυνή
γυνή, ἡ, das Weib, genit. γυναικός; γυναικί, γυναῖκα, ὦ γύναι, γυναῖκε, γυναικοῖν, γυναῖκες, γυναικῶν, γυναιξί (ν), γυναῖκας; diese Att. Formen sind zugleich die Homerischen, nur daß sich der dual. bei Homer nicht findet. Accus. τὴν γυνήν Pherecr. bei Bekk. A. 1 p. 86, 13 Etymol. m. 243, 24 Epimer. Hom. Cram. An. Ox. 1 p. 102, 11 (Mein. C. G. 2, 1 p. 295), vgl. Eustath. Iliad. 1, 340 p. 113, 30; vocat. ὦ γυνή Alcaeus comic. in Epimer. Hom. Cramer. An. Ox. 1 p. 102, 13 (Mein. C. G. 2, 2 p. 834); nomin. plur. αἱ γυναί Philippid. ap. Bekk. An. 1 p. 86, 12 (Mein. C. G. 4 p. 467) und Menand. ap. Cram. Epimer. Hom. An. Ox. 1 p. 102, 8 (Mein. C. G. 4 p. 327); accus. τὰς γυνάς poet. in Etymol. m. p. 243, 27. Nomin. γυναίξ oder γύναιξ bei Gramm. Von diesem nomin. ist auch der vocat. γύναι abzuleiten. Entstanden ist γυναίξ aus ΓΥΝΑ-FΙΞ, »Weibsbild«, εἰκών, ἔοικα, εἴκελος, ἴκελος; nach Buttmanns richtiger Bemerkung, Gramm. §. 58. Die einfache Form γυνή bedeutet die »Hervorbringende«, die »Gebärende«, verwandt γόνος, γονή, Plat. Cratyl. p. 414 a, Wurzel ΓΕΝ. Die Sicilischen Dorier sagten γάνα statt γυνή, Gregor. Corinth. Dial. Dor. p. 345. Unzweifelhaft war ΓΑΝ eine ältere Form der Wurzel ΓΕΝ, worauf z. B. auch das perf. γέγαα führt, und das verwandte γαῖα, s. d. W. Die Böoter sagten βάνα oder βανά statt γυνή, Corinna bei Herodian. Π. Μ. Λ. p. 18, 25 Apollon. Pronom. p. 65 a Bekk. (Bergk L. G. ed. 2 p. 948 no 21), Hesych. βάννα; βανῆκας Böotisch = γυναῖκας, Hesych. Unter Vergleichung des Gothischen quinô nimmt Ahrens Dial. Aeol. p. 172 ΓFΑΝΑ als gemeinsame Grundform von γυνή und βανά an. Danach wäre also wohl ΓFΑΝ die älteste nachweisbare Form der Wurzel; oder vielmehr ΙFΑ; denn daß das Ν secundär sei, beweis't schon γέγαα und γαῖα; vgl. κτείνω ΚΤΕΝΊ'Ω ΚΤΑ'Ω, τείνω ΤΕΝΊ'Ω ΤΑ'Ω u. s. w. Das Abfallen des Γ in βανά könnte so wenig befremden wie die Verwandelung des F in Β und das Verschwinden des F in γυνή. Das υ in γυνή ist nicht Umlaut des in γόνος, γονή zum Vorschein kommenden ο, sondern, wie eben auch dies ο, Umlaut des ursprünglichen Vocals der Wurzel, des in βανά, γάνα, γέγαα, γαῖα erhaltenen α. – Was die Bedeutung von γυνή anlangt, so bezeichnet dies Wort: – a) das Weib im Gegensatze zum Manne, ohne Rücksicht auf das Alter und gleichviel ob sie verheirathet ist oder nicht; z. B. Hom. Iliad. 15, 683 πολέες τέ ἑ ϑηήσαντο ἀνέρες ἠδὲ γυναῖκες; 17, 435 στήλη, ἥ τ' ἐπὶ τύμβῳ ἀνέρος ἑστήκῃ τεϑνηότος ἠὲ γυναικός; Odyss. 15, 168 οἱ δ' ἰύζοντες ἕποντο ἀνέρες ἠδὲ γυναῖκες; 6, 161 οὐ γάρ πω τοῐον εἶδον βροτὸν ὀφϑαλμοῖσιν, οὔτ' ἄνδρ' οὔτε γυναῖκα; 13, 308 μηδέ τῳ ἐκφάσϑαι μήτ' ἀνδρῶν μήτε γυναικῶν; Iliad. 24, 698. 708 Odyss. 19, 468. 21, 323; Herodot. 8, 88 οἱ μὲν ἄνδρες γεγόνασί μοι γυναῖκες, αἱδὲ γυναῖκες ἄνδρες. Pleonastisch Hom. ϑηλύτεραι γυναῖκες, Iliad. 8, 520 Od. 11, 386. 434. 15, 422. 23, 166. 24, 202. Mit Substantiven adjectivisch verbunden: γυνὴ ταμίη Odyss. 2, 345 Iliad. 6, 390, γυνὴ ἀλετρίς Odyss. 20, 105, γυνὴ Σικελὴ γρηΰς Odyss. 24, 211, δμωαὶ γυναῖκες Odyss. 7, 103 Iliad. 9, 477. Ohne δμωαί allein γυναῖκες die Mägde Odyss. 19, 497. 2, 108. 17, 319. Ohne Zusatz bezeichnet Odyss. 16, 334 γυναικί die Penelope, welche vs. 332 und 337 mit Nachdruck βασίλεια genannt wird, wie vs. 335 ihr Haus δόμος ϑείου βασιλῆος heißt. – b) das sterbliche Weib im Gegensatze zur Göttinn; z. B. Hom. Iliad. 11, 688 γυνὴ ἐικυῖα ϑεῇσιν, Iliad. 14, 315 οὐ γάρ πώ ποτέ μ' ὧδε ϑεᾶς ἔρος οὐδὲ γυναικὸς ϑυμὸν ἐνὶ στήϑεσσι περιπροχυϑεὶς ἐδάμασσεν; 16, 176 γυνὴ ϑεῷ εὐνηϑεῖσα; Odyss. 10, 228 ἔνδον γάρ τις ἐποιχομένη ἱστὸν καλὸν ἀοιδιάει ἢ ϑεὸς ἠὲ γυνή. Ausdrücklich ϑνητός hinzugefügt Odyss. 11, 244 ϑεὸν ϑνητήν τε γυναῖκα; Iliad. 20, 305 ὃν Κρονίδης περὶ πάντων φίλατο παίδων, οἳ ἕϑεν ἐξεγένοντο γυναικῶν τε ϑνητάων. – c) die verheirathete Frar die Ehefrau; Odyss. 6, 184 οὐ μὲν γὰρ τοῦ γε κρεῖσσον καὶ ἄρειον, ἢ ὅϑ' ὁμοφρονέοντε νοήμασιν οἶκον ἔχητον ἀνὴρ ἠδὲ γυνή; 11, 444 ἀλλ' οὐ σοί γ', Ὀδυσεῠ, φόνος ἔσσεται ἔκ γε γυναικός· λίην γὰρ πινυτή τε, καὶ εὖ φρεσὶ μήδεα οἶδεν, κούρη 'Ικαρίοιο περίφρων Πηνελόπεια; 1, 433; 19, 165 ὦ γύναι αἰδοίη Λαερτιάδεω Ὀδυσῆος ; Iliad. 6, 160 γυνὴ Προίτου; vs. 460 Ἕκτορος ἥδε γυνή; Odyss. 8, 523 ὡς δὲ γυνὴ κλαίῃσι φίλον πόσιν ἀμφιπεσοῦσα; γυνὴ δέσποινα Odyss. 7, 347; γυνὴ μήτηρ Theocrit. 27, 64; Odyss. 21, 72 ἀλλ' ἐμὲ ἱέμενοι γῆμαι ϑέσϑαι τε γυναῖκα, Homerische Figur, γῆμαι und ϑέσϑαι γυναῖκα stehn παραλλήλως; 15, 241 ἔνϑα δ' ἔγημε γυναῖκα καὶ ὑψερεφὲς ϑέτο δῶμα; 14, 211 ἠγαγόμην δὲ γυναῖκα πολυκλήρων ἀνϑρώπων, ich heirathete eine Frau aus einer reichen Familie; 15, 237 κασιγνήτῳ δὲ γυναῖκα ἠγάγετο πρὸς δώματα; Iliad. 9, 394 Πηλεύς ϑήν μοι ἔπειτα γυναῖκά γε μάσσεται αὐτός, var. lect. γαμέσσεται; Odyss. 9, 199 οὕνεκά μιν σὺν παιδὶ περισχόμεϑ' ἠδὲ γυναικὶ ἁζόμενοι; iliad. 8, 57 μέμασαν δὲ καὶ ὧς ὑσμῖνι μάχεσϑαι, χρειοῖ ἀναγκαίῃ, πρό τε παίδων καὶ πρὸ γυναικῶν; 4, 162 σύν τε μεγάλῳ ἀπέτισαν, σὺν σφῇσιν κεφαλῇσι γυναιξί τε καὶ τεκέεσσιν; Odyss. 13, 44 ὑμεῖς δ' αὖϑι μένοντες ἐυφραίνοιτε γυναῖκας κουριδίας καὶ τέκνα; Iliad. 10, 422 Odyss. 12, 42; γύναι Anrede des Ehemannes an seine Frau Odyss. 4, 148. 266. 8, 424, feierlicher ὦ γύναι 18, 259. Gegensatz ἑταίρα Isae. 3, 13; daselbst 14 γαμετὰς γυναῖκας und αἱ γαμεταὶ γυναῖκες; – γυναῖκες Kebsweiber, Beischläferinnen, im Gegensatz zur Ehefrau, Iliad. 24, 497; – Gegensatz παρϑέ νος Xen. An. 3, 2, 25 Theocr. 27, 63; γυναῖκας καὶ κόρας Xen. An. 4, 5, 9, vgl. Theocrit. 27, 64. – Auch von Thieren, Weibchen, Arist. Pol. 2, 3; Ath. XIII, 559 a. – Eigenthümlich γυναῖκά τε ϑήσατο μαζόν Il. 24, 58, wo μαζόν als nähere Bestimmung zu γυναῖκα gesetzt ist; Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι ἀντὶ τοῦ γυναικὸς μαζόν. Ὁμηρικὸν δὲ τὸ ἔϑος· »ἃς τὴν μὲν πρύμνην ἄμφεπε ( Iliad. 16, 124)«; vgl. Friedlaend. Aristonic. (Schematol.) p. 20.
-
2 γυνή
γῠνή, [dialect] Dor. [full] γυνά, [dialect] Boeot. [full] βανά (v. sub voce), ἡ, gen. γυναικός, acc. γυναῖκα, voc. γύναι (Aγυνή Alc.Com.32
): dual γυναῐκε S.Ant.61: pl. γυναῖκες, γυναικῶν, etc. (as if from γύναιξ wh. is only found in Gramm., cf. Hdn.Gr.2.643): gen.γυναικείων Phoc.3
(s. v.l.): [dialect] Aeol. dat. pl.γυναίκεσσι Sapph.Supp.7.6
: Com. acc.γυνήν Pherecr.91
: pl. nom.γυναί Philippid.2
, Men.484, acc.γυνάς Com.Adesp.1336
, cf. EM243.24,AB86:—woman, opp.man,Il.15.683, etc.: with a second Subst., γ. ταμίη housekeeper, 6.390;δέσποινα Od.7.347
; γρηΰς (q. v.), ἀλετρίς (q. v.),δμῳαὶ γυναῖκες Il.9.477
,al.;Περσίδες γ. Hdt.3.3
: voc., as a term of respect or affection, mistress, lady, E.Med. 290, Theoc.15.12, etc.; φαντὶ γυναῖκες the lasses say, Id.20.30; πρὸς γυναικός like a woman, A.Ag. 592: prov.,γ. μονωθεῖσ' οὐδέν Id.Supp. 749
; ὅρκους γυναικὸς εἰς ὕδωρ γράφω (cf.γράφω 11
) S.Fr. 811;γυναιξὶ κόσμον ἡ σιγὴ φέρει Id.Aj. 293
.II wife, spouse, Il.6.160, Od.8.523, Hdt.1.34, etc.;γ. καὶ παρθένοι X.An.3.2.25
; opp. ἑταίρα, Is.3.13; γ. γνησία, PEleph.1.3 (iv B. C.); also, concubine, Il.24.497.IV female, mate of animals, Arist.Pol. 1262a22 (dub. sens.), Xenarch.14, etc.— Not to be taken as Adj. inγυναῖκα θήσατο μαζόν Il.24.58
. (Cf. Ved. gnā- (freq. disyll.), Skt. janis.) -
3 γυνή
A Homeric dictionary (Greek-English) (Ελληνικά-Αγγλικά ομηρικό λεξικό) > γυνή
-
4 γυνή
γυνή, γυναικόςGrammatical information: f.Meaning: `wife, woman' (Il.),Other forms: Boeot. βανά (Corinn.), pl. βανῆκας γυναῖκας H.; Cypr. *βονα does not exist (Masson, Inscr, chypr. 1961, 298). Voc. γύναι from *γυναικ, see Schwyzer 582f. The stem γυν-αικ- prob. from adj. * gʷneh₂-iko- (Szemerényi, AION 2 (1960) 13-30; against Lejeune, Rev. ét. anc. 63 (1961) 435).Compounds: On the forms of γυνή as second member ἄ- ἀνδρό- κατά- μισό- φιλόγυνος, ἀ- ἡμι- καλλι- ὀρσι- φιλογύναιξ, ἀγύναικος, ἀ- ἡμι- κακο- κατα- μισο- πολυ- φιλογύναιος, ἀ- ἀνδρο- μισο- νεο- πολυ- φιλογύνης Sommer Nominalkomp. 62f. Exceptional γύν-ανδρος `hermaphrodite', and γυναι-μανής (Il.). Survey DELG.Derivatives: Diminut. γυναικάριον (Diokl. Com.), γυναίκιον (Longos), γυναικίσκιον παιδίσκιον H. - γυναικίας m. `womanish man' (Eup.; as νεανίας); γυναικωνῖτις `womens room' (Lys.; s. Redard Les noms grecs en - της 110), rare γυναικών (X., as ἀνδρών). - Adj. γυναικήϊος, - εῖος (Od.; as ἀνδρήϊος, - εῖος), γυναικικός (Arist.; as ἀνδρικός), γυναικώδης (Plb.: ἀνδρώδης), γυναικηρός (Diokl. Com.; after πονηρός etc.). - Denom. γυναικίζω, - ομαι `behave like a woman' (Ion.-Att.) with γυναίκισις (Ar.) and γυναικισμός (Plb.); γυναικόομαι, - όω `be, make womanish' (Hp.). - Not from γυναικ- γύννις, - ιδος `womanish man' and γύναιος (cf. δείλαιος), γύναιον `woman'.Etymology: Old word for `woman, wife'. Exact agreement in Skt. (Ved.) gnā́ `woman, goddess' (often disyll.), Av. gǝnā `woman'. With γυναι- agrees Arm. kanay- in plural kanay-k` (nom.) etc.; a - κ- also in Messap. gunakhai `γυναικί' (?), and NPhr. knaikan, knaiko. - Labiovelar also in Goth. qino (n-stem), OIr. ben (ā-stem) `woman', both \< *guen-. The full grade, in Greek replaced by the zero grade, seen in Arm. kin, OPr. genna, OCS žena, Skt. jáni-, Toch. A śäṃ B śana, OIr. ben. Zero grade in OIr. ban- (in comp.), gen. sg. mnā (\< * bnā-s). Lengthened grade in Goth. qens (i-stem) `woman'. Original paradigm proterodynmic h₂-stem gʷen-h₂ (seen in Skt. jáni-), gen. * gʷn-eh₂-s. - On μνάομαι `woo for one's bride' s.s.v.. - Full grade in βενέω, variant of βινέω acc. to De Lamberterie, RPh 65 (1991) 149-160?Page in Frisk: 1,334-335Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > γυνή
-
5 γυνη
γῠναικός ἥ (pl. γυναῖκες, dat. γυναιξί(ν) Theocr. γύναικες и γύναιζιν)1) женщина(ἀνέρες ἠδὲ γυναῖκες Hom.; ἄνδρες καὴ γυναῖκες Arst.)
; часто описат.γ. ταμίη Hom. = ταμίη;
δμῳαὴ γυναῖκες Hom. = δμῳαί2) смертная женщина, т.е. человек(γ. εἰκυῖα θεῇσιν Hom.)
3) замужняя женщина, жена, супруга(γ. αἰδοίη Ὀδυσῆος Hom.; γυναῖκες καὴ παρθένοι Xen.; γ. μήτηρ, οὐκέτι κώρα Theocr.; γ. δὲ χρηστέ πηδάλιόν ἐστ΄ οἰκίας Men.)
θέσθαι γυναῖκά τινα Hom. — взять кого-л. в жены4) самка(ἄρρενες καὴ γυναῖκες Arst.)
-
6 γυνή
γυνήwoman: fem nom sg -
7 γυνή
γυνή, ἡ, das Weib. (a) das Weib im Gegensatze zum Manne, ohne Rücksicht auf das Alter und gleichviel ob sie verheiratet ist oder nicht; γυναῖκες die Mägde; γυναικί, die Penelope, welche βασίλεια genannt wird, wie ihr Haus δόμος ϑείου βασιλῆος heißt. (b) das sterbliche Weib im Gegensatze zur Göttinn. (c) die verheiratete Frau, die Ehefrau; γύναι, Anrede des Ehemannes an seine Frau; γυναῖκες Kebsweiber, Beischläferinnen, im Gegensatz zur Ehefrau. Auch von Tieren: Weibchen -
8 Γυνὴ
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > Γυνὴ
-
9 γυνὴ
женщинажена Γυνὴ γυνήΕλληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > γυνὴ
-
10 γυνή
Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > γυνή
-
11 γυνή
ἡ γυνή, γυναικός женщина; жена (ср. гинекократия, засилье женщин) -
12 γυνή
{сущ., 221}1. женщина взрослая, замужняя или незамужняя, вдова, мать; употр. как уважительное обращение;2. жена, супруга.Ссылки: Мф. 1:20, 24; 5:28, 31, 32; 9:20, 22; 11:11; 13:33; 14:3, 21; 15:22, 28, 38; 18:25; 19:3, 5, 8-10, 29; 22:24, 25, 27, 28; 26:7, 10; 27:19, 55; 28:5; Мк. 5:25, 33; 6:17, 18; 7:25, 26; 10:2, 7, 11, 12, 29; 12:19, 20, 22, 23; 14:3; 15:40; Лк. 1:5, 13, 18, 24, 28, 42; 2:5; 3:19; 4:26; 7:28, 37, 39, 44, 50; 8:2, 3, 43, 47; 10:38; 11:27; 13:11, 12, 21; 14:20, 26; 15:8; 16:18; 17:32; 18:29; 20:28-30, 32, 33; 22:57; 23:27, 49, 55; 24:22, 24; Ин. 2:4; 4:7, 9, 11, 15, 17, 19, 21, 25, 27, 28, 39, 42; 8:3, 4, 9, 10; 16:21; 19:26; 20:13, 15; Деян. 1:14; 5:1, 2, 7, 14; 8:3, 12; 9:2; 13:50; 16:1, 13, 14; 17:4, 12, 34; 18:2; 21:5; 22:4; 24:24; Рим. 7:2; 1Кор. 5:1; 7:1-4, 10-14, 16, 27, 29, 33, 34, 39; 9:5; 11:3, 5-13, 15; 14:34, 35; Гал. 4:4; Еф. 5:22-25, 28, 31, 33; Кол. 3:18, 19; 1Тим. 2:9-12, 14; 3:2, 11, 12; 5:9; Тит. 1:6; Евр. 11:35; 1Пет. 3:1, 5; Откр. 2:20; 9:8; 12:1, 4, 6, 13-17; 14:4; 17:3, 4, 6, 7, 9, 18; 19:7; 21:9.*Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > γυνή
-
13 γυνή
{сущ., 221}1. женщина взрослая, замужняя или незамужняя, вдова, мать; употр. как уважительное обращение;2. жена, супруга.Ссылки: Мф. 1:20, 24; 5:28, 31, 32; 9:20, 22; 11:11; 13:33; 14:3, 21; 15:22, 28, 38; 18:25; 19:3, 5, 8-10, 29; 22:24, 25, 27, 28; 26:7, 10; 27:19, 55; 28:5; Мк. 5:25, 33; 6:17, 18; 7:25, 26; 10:2, 7, 11, 12, 29; 12:19, 20, 22, 23; 14:3; 15:40; Лк. 1:5, 13, 18, 24, 28, 42; 2:5; 3:19; 4:26; 7:28, 37, 39, 44, 50; 8:2, 3, 43, 47; 10:38; 11:27; 13:11, 12, 21; 14:20, 26; 15:8; 16:18; 17:32; 18:29; 20:28-30, 32, 33; 22:57; 23:27, 49, 55; 24:22, 24; Ин. 2:4; 4:7, 9, 11, 15, 17, 19, 21, 25, 27, 28, 39, 42; 8:3, 4, 9, 10; 16:21; 19:26; 20:13, 15; Деян. 1:14; 5:1, 2, 7, 14; 8:3, 12; 9:2; 13:50; 16:1, 13, 14; 17:4, 12, 34; 18:2; 21:5; 22:4; 24:24; Рим. 7:2; 1Кор. 5:1; 7:1-4, 10-14, 16, 27, 29, 33, 34, 39; 9:5; 11:3, 5-13, 15; 14:34, 35; Гал. 4:4; Еф. 5:22-25, 28, 31, 33; Кол. 3:18, 19; 1Тим. 2:9-12, 14; 3:2, 11, 12; 5:9; Тит. 1:6; Евр. 11:35; 1Пет. 3:1, 5; Откр. 2:20; 9:8; 12:1, 4, 6, 13-17; 14:4; 17:3, 4, 6, 7, 9, 18; 19:7; 21:9.*Греческо-русский лексикон Нового Завета с номерами Стронга и греческой Симфонией > γυνή
-
14 γυνή
η см. γυναίκα -
15 γυνή
1. женщина (взрослая, замужняя или незамужняя, вдова, мать; употр. как уважительное обращение); 2. жена, супруга.Ελληνικά-Ρωσικά λεξικό στα κείμενα της Καινής Διαθήκης (Греческо-русский словарь к текстам Нового Завета) > γυνή
-
16 γυνή
женщина, жена -
17 γυνή, γυναικός
+ ἡ N 3 308-347-81-109-229=1074 Gn 2,22.23.24.25; 3,1woman Gn 2,22; wife, spouse Gn 2,25ἔλαβεν τὴν θυγατέρα Μεσουλαμ εἰς γυναῖκα he took Mesulam’s daughter to wife, he married Mesulam’s daughter Neh 6,18*Nm 21,30 καὶ αἱ γυναῖκες and the women-יםשׁונ השׁא for MT יםשׁונ מםשׁ and we laid waste→NIDNTT; TWNT -
18 Λυχνίας σβεσθήσεις πάση γύνη ομοία
Άμα σβήσουν τα καντήλια, όλες οι γάτες είναι σταχτιές– Λυχνίας σβεσθήσεις πάση γύνη ομοία– Στο σκοτάδι όλες οι γυναίκες ( οι αγελάδες) είναι ίδιες ( μαύρες)• Ночью все кошки серыИсточник: Кокурина Т.В. «Греческие пословицы и поговорки и их аналоги в русском языке», М., ЛКИ, 2008Ελληνικές παροιμίες και ρήσεις (Греческие пословицы и поговорки) > Λυχνίας σβεσθήσεις πάση γύνη ομοία
-
19 Ίσον εστίν οργή και θάλασσα και γυνή
• Женщина и море одинаковы в гневеИсточник: Собрание пословиц на greek-language.ru, 2012Ελληνικές παροιμίες και ρήσεις (Греческие пословицы и поговорки) > Ίσον εστίν οργή και θάλασσα και γυνή
-
20 γυναικός
γυνή, γυναικόςGrammatical information: f.Meaning: `wife, woman' (Il.),Other forms: Boeot. βανά (Corinn.), pl. βανῆκας γυναῖκας H.; Cypr. *βονα does not exist (Masson, Inscr, chypr. 1961, 298). Voc. γύναι from *γυναικ, see Schwyzer 582f. The stem γυν-αικ- prob. from adj. * gʷneh₂-iko- (Szemerényi, AION 2 (1960) 13-30; against Lejeune, Rev. ét. anc. 63 (1961) 435).Compounds: On the forms of γυνή as second member ἄ- ἀνδρό- κατά- μισό- φιλόγυνος, ἀ- ἡμι- καλλι- ὀρσι- φιλογύναιξ, ἀγύναικος, ἀ- ἡμι- κακο- κατα- μισο- πολυ- φιλογύναιος, ἀ- ἀνδρο- μισο- νεο- πολυ- φιλογύνης Sommer Nominalkomp. 62f. Exceptional γύν-ανδρος `hermaphrodite', and γυναι-μανής (Il.). Survey DELG.Derivatives: Diminut. γυναικάριον (Diokl. Com.), γυναίκιον (Longos), γυναικίσκιον παιδίσκιον H. - γυναικίας m. `womanish man' (Eup.; as νεανίας); γυναικωνῖτις `womens room' (Lys.; s. Redard Les noms grecs en - της 110), rare γυναικών (X., as ἀνδρών). - Adj. γυναικήϊος, - εῖος (Od.; as ἀνδρήϊος, - εῖος), γυναικικός (Arist.; as ἀνδρικός), γυναικώδης (Plb.: ἀνδρώδης), γυναικηρός (Diokl. Com.; after πονηρός etc.). - Denom. γυναικίζω, - ομαι `behave like a woman' (Ion.-Att.) with γυναίκισις (Ar.) and γυναικισμός (Plb.); γυναικόομαι, - όω `be, make womanish' (Hp.). - Not from γυναικ- γύννις, - ιδος `womanish man' and γύναιος (cf. δείλαιος), γύναιον `woman'.Etymology: Old word for `woman, wife'. Exact agreement in Skt. (Ved.) gnā́ `woman, goddess' (often disyll.), Av. gǝnā `woman'. With γυναι- agrees Arm. kanay- in plural kanay-k` (nom.) etc.; a - κ- also in Messap. gunakhai `γυναικί' (?), and NPhr. knaikan, knaiko. - Labiovelar also in Goth. qino (n-stem), OIr. ben (ā-stem) `woman', both \< *guen-. The full grade, in Greek replaced by the zero grade, seen in Arm. kin, OPr. genna, OCS žena, Skt. jáni-, Toch. A śäṃ B śana, OIr. ben. Zero grade in OIr. ban- (in comp.), gen. sg. mnā (\< * bnā-s). Lengthened grade in Goth. qens (i-stem) `woman'. Original paradigm proterodynmic h₂-stem gʷen-h₂ (seen in Skt. jáni-), gen. * gʷn-eh₂-s. - On μνάομαι `woo for one's bride' s.s.v.. - Full grade in βενέω, variant of βινέω acc. to De Lamberterie, RPh 65 (1991) 149-160?Page in Frisk: 1,334-335Greek-English etymological dictionary (Ελληνικά-Αγγλικά ετυμολογική λεξικό) > γυναικός
См. также в других словарях:
Γυνὴ δὲ χρηστὴ πηδάλιον ἐστ’ οἰκίας. — γυνὴ δὲ χρηστὴ πηδάλιον ἐστ’ οἰκίας. См. Хорошая жена юрт … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Γυνὴ δικαία τοῦ βίου σωτηρία. — γυνὴ δικαία τοῦ βίου σωτηρία. См. Хорошая жена юрт … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
γυνή — woman fem nom sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
γυνή — η βλ. γυναίκα … Dictionary of Greek
Ὁ κόσμος ἐποντίζετο καὶ ἡ ἑμὴ γυνὴ ἐστολίζετο. — ὁ κόσμος ἐποντίζετο καὶ ἡ ἑμὴ γυνὴ ἐστολίζετο. См. По мне хоть трава не расти … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Λύχνου ἀρθέντος γυνὴ πᾶσα ἡ αὐτή. — См. Ночь матка все гладко! … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
Θάλασσα καὶ πῦρ καὶ γυνὴ τρίτον κακόν. — См. От пожара, от потопа, от злой жены, Боже сохрани … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
γυναικοῖν — γυνή woman fem gen/dat dual … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
γυναικί — γυνή woman fem dat sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
γυναικός — γυνή woman fem gen sg … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)
γυναιξί — γυνή woman fem dat pl … Greek morphological index (Ελληνική μορφολογικούς δείκτες)